KÜLÖNLEGES KÁRESET!
Harmincan, évtizedes vagy még nagyobb rutinnal rendelkező szakértők elhatároztuk, hogy rendszeresen találkozunk egymással abból a célból, hogy különleges kárügyeinket megbeszéljük. Ebbe a körbe belefértek a friss, még ügyintézés alatti ügyek és azok a régebbiek is amelyekből tanulni lehet.
Akkoriban a központi továbbképzést mindíg a legszakképzettebb előadók tartották és mi akik naponta éltük a szakértők életét, meglehetősen fárasztónak tartottuk a hivatalos összejöveteleket.
Ez az önkéntesen szervezett kárszakértői munkaértekezlet soha nem volt fárasztó. Annyira érdekes ügyek kerültek elő, hogy ittuk egymás szavait, valóságos élmény-erdő volt mindegyik alkalom amikor összejött a csoport.
Az egyik ilyen emlékezetes kárügy amit valaki elmesélt a következő cicás tűzkárügy volt:
A lakásbiztosítással rendelkező ügyfélnek volt egy csodaszép, angora cicája, ami nyáron nagyon szeretett a cserépkályha tűzterében szundítani. A gazdája rendszerint nyitva hagyta a kályha ajtaját, hogy a cica besurranhasson az alaposan kisepert tűztérbe. Történt, hogy egy nyáron javították az öreg cserépkályhát, újra rakták benne a samott bélést, és hogy az anyag gyorsabban száradjon a huzat érdekében a szokásosnál is többet maradt nyitva a kályha ajtaja. Mivel esős, borongós napok voltak akkoriban, a házigazda aprófákat és alágyujtóst rakott a kályha tűzterébe, arra gondolva, hogy hamarosan begyujt. Kisebb tűzzel akarta siettetni a száradást.
Itt kezdődött a baj! A cica besurrant a szokott helyére, elbújt a tűztérben a fa mögött. Jött a gazdája és belobbantotta a vékonyfát, mire az ilyedt cica lángoló bunkával, rémülten kiugrott a kályhából. Alig sikerült megfogni és eloltani szegényt. Égési sérüléseket szenvedett.
A szakértői kérdés az volt, hogy téríti-e a biztosító a háziállatban keletkezett tűzkárt és mennyit fizet?
Az nem volt vitás, hogy a kárt meg kell téríteni de a kárösszeg megállapítása nehéz kérdésnek látszott.
A csoport azt a véleményt fogadta el, hogy a káresetet jegyzőkönybe kell foglalni, a kár megállapítására adni kell egy kis haladékot, hogy a tűzkárt szenvedett jószág állapota véglegesen megállapítható lehessen.
A károsulttal meg kellett egyeznie a szakértőnek abban, hogy várnak 3 - 6 hónapot. Ha addig elpusztulna az állat, akkor a cserét fizesse a biztosító.
Ha orvosi kezelésre szorulna, akkor a kezelési és az ápolási költséget, a felmerülő szállítási költséggel együtt térítse a biztosító.
Ha kinő a bundája és az kifogástalan állapotú lesz, arra nem kell fizetni, ha azonban maradandó szépség vagy egészségromlás is bizonyítható, akkor értékcsökkenést kell megállapítani.
A ház körül kedvtelésből tartott állatok körébe tartozik a kutya és a macska (és bár veszélyeztetett a kanári) is.
Végül is az állat némi orvosi kezelés hatására meggyógyult, a bundája is visszanyerte eredeti szépségét, feltehetően a cica és a gajdája is tanult az esetből, mindketten elégedetté váltak.
Valamennyien így gyújtöttük a tapasztalatokat, tanulva egymás ügyeiből. Mindez a központilag szervezett továbbképzések kiegészítésére szolgált, alátámasztja azt a francia mondást, hogy "minden módszer jó, kivéve a rosz módszert".
Amíg az ügyfél jogos igényeinek kielégítése fontos marad, addig öröm a munka és szép a feladat. Akinek kényszer a munka és szenvedés, az sürgősen változtasson munkahelyet mert nemcsak önmagának okoz kárt de még a környezetének is!
Legközelebb megírom, hogy lehet elveszíteni száz milliót is a tűzben ha gondatlanul kötünk biztosítást!
Lukács Béla